p.11

(Később még szó lesz Hardy professzor véleményéről, mely szerint a Goldbach-sejtés egy kijelentés, ugyanis hiheti, hogy igaz.) Fent kifejtettük, hogy pusztán a „három láb” szavak jelentésének szokásos magyarázatával még nem magyaráztuk meg a „három láb mélyen lévő víz érzése stb.” kifejezés értelmét. Nem ütköztünk volna ezekbe a nehézségekbe, ha a pálcás ember mondjuk azt mondta volna, hogy úgy tanulta meg megállapítani a víz mélységét, hogy ásni kezdett minden egyes alkalommal, amikor egy bizonyos érzés fogta el, így kapcsolva össze ezen érzéseket a mélységmérésekkel. Most meg kell vizsgálnunk a mélység-megállapítás tanulásának folyamata, és a megállapítás aktusa között fennálló kapcsolatot. Ennek a vizsgálódásnak a fontossága abban áll, hogy egy szó jelentésének megtanulása és a szó használata közötti viszonyra vonatkozik. Vagy, általánosabban fogalmazva, abban, hogy megmutatja a különféle lehetséges összefüggéseket egy adott szabály és annak alkalmazása között.

Nézzük meg közelebbről azt a folyamatot, melynek során szemmértékre állapítunk meg egy hosszt. Rendkívül fontos belátnod, hogy számos, különböző folyamatot nevezünk „szemmértékre való megállapításnak”.

Vegyük az alábbi eseteket:
(1) Valaki azt kérdezi, hogy „Hogy állapítottad meg ennek az épületnek a magasságát?” Én azt felelem: „Az épület négyemeletes; felteszem, hogy minden emelet nagyjából tizenöt láb magas; az egésznek tehát nagyjából hatvan láb magasnak kell lennie.”
(2) Máskor: „nagyjából tudom, hogy mekkorának látszik egy yard ilyen távolságból; tehát nagyjából négy yard hosszúnak kell lennie.”
(3) Megint máskor: „Úgy képzelem, hogy egy magas ember nagyjából eddig érne fel; ennek tehát körülbelül hat láb magasnak kell lennie.”
(4) Vagy: „Nem tudom; egyszerűen egy yardnak néz ki.”

Az utolsó eset könnyen zavarba ejthet minket. Ha azt kérdezed, hogy „Mi történt ebben az esetben, amikor megállapította a távolságot?”, akkor a helyes válasz ez lehet: „ránézett a dologra, és azt mondta, hogy »egy yardnak néz ki«.” Lehet, hogy ez minden, ami történt.

Korábban azt mondtuk, hogy nem találtuk volna zavarba ejtőnek a pálcás ember válaszát, ha azt mondta volna, hogy tanulta a mélység megállapítását. A mélység-megállapítás tanulása mármost nagyjából két, különböző viszonyban képzelhető el a mélység-megállapítás aktusával; vagy a mélység-megállapítás jelenségének okaként, vagy úgy, mint ami egy szabályt (táblázatot, jegyzéket vagy valami hasonlót) ad, amelyet a mélység-megállapítás során használunk.

Tegyük fel, hogy úgy tanítom meg valakinek a „sárga” szót, hogy újra és újra egy sárga foltra mutatok, miközben kimondom a szót.